A dráma műfaji jellemzői | Mind Map

Kifejezésmód

Prózában írt dráma

Verses dráma

Tragédia

Szomorú játék

Főszereplője a tragikus hős

többnyire valamely nagy, nemes cél érdekében vállalja a harcot, de az ellenerőkkel való küzdelemben elbukik

Tragikum

A nagy emberi értékek pusztulása

Hirtelen

Visszafordíthatatlan

Katarzis

Egy magasabb rendű érzés, megtisztulás

A tragikum váltja ki a nézőből

Komédia

Vígjáték

Mindig szerencsés végkimenetelű

Benne általában kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok ütköznek

Kudarcot vallanak

Komikum -(Helyzet v Jellem)

A komédia lényege, olyan ábrázolási mód, amely rendszerint bírálattal kapcsolódik össze.

Egy negatív tulajdonság vagy jelenség eltúlzása kelti, amellyel szemben a befogadó fölényt érez.

Színmű

Olyan drámai mű, amelyben a hős összeütközésbe kerül az erkölcsi világrenddel, de a küzdelemből erkölcsileg megtisztultan, győztesen kerül ki.

Általában szerencsésen végződik.

Általános jellemzés

A dráma görög eredetű szó: cselekvést jelent

Tárgya a külvilágból merített esemény, eseménysor.

Tagolása

Felvonások

Nagyobb szerkezeti egységek

Egy-egy zártabb cselekményegységet foglalnak magukban

Jelenetek

Kisebb szerkezeti egységek a felvonásokon belül.

Lényegük

Színpadon lévő szereplők számának változása

Alapjuk vagy a színhely változása

Valamelyik szereplő színpadi megjelenése, illetve távozása.

Alaphelyzet

Feszültséggel terhes szituáció

Ebből indul ki a cselekmény

Meghatározza a szereplők magatartási lehetőségeit: akcióra, drámai harcra késztet.

Cselekmény

Középpontjában gyakran az ellentétes célokat (eszméket, értékeket) képviselő hősök összeütközése, konfliktusa áll.

Hiányzik belőle a tárgyleírás, a táj- és környezetrajz, a külső jellemzés.

Előadásra szánt, dinamikus

Kifejezésének eszközei

Taglejtések (gesztusok)

Szereplők cselekedetei

Dialógus

Párbeszéd

Monológ

A dráma szereplőjének önmagához intézett szövege

Magánbeszéd

A néző megismerheti belőle a szereplő lelkiállapotát, legbensőbb viszonyát az eseményekhez.

Szerzői utasítás

Szövegegység amelyben a szerző az előadásra vonatkozó elképzeléseit vázolja.

Szerkezete a Görög tragédiák nyomán

1. expozíció (az alaphelyzet ismertetése)

2. bonyodalom (elkülönítő mozzanatai: a válság vagy krízis)

3. késleltetés (retardáció)

4. katasztrófa (a tragédia végkifejlete, lezárása).