MindMap Gallery A dráma műfaji jellemzői
Elmetérkép a dráma műfaji jellemzőiről
Radio Drama Ideas
Basketball-Mind-Map
Les vampires
Mapa Conceptual del Ajedrez
Western Philippine Dances
Play Urges and Play Ideas
20 Easter quiz questions for kids
20 Easter quiz questions for adults
подготовка выпускной вечер
Hồn Trương Ba, da hàng thịt
A dráma műfaji jellemzői
Kifejezésmód
Prózában írt dráma
Verses dráma
Tragédia
Szomorú játék
Főszereplője a tragikus hős
többnyire valamely nagy, nemes cél érdekében vállalja a harcot, de az ellenerőkkel való küzdelemben elbukik
Tragikum
A nagy emberi értékek pusztulása
Hirtelen
Visszafordíthatatlan
Katarzis
Egy magasabb rendű érzés, megtisztulás
A tragikum váltja ki a nézőből
Komédia
Vígjáték
Mindig szerencsés végkimenetelű
Benne általában kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok ütköznek
Kudarcot vallanak
Komikum -(Helyzet v Jellem)
A komédia lényege, olyan ábrázolási mód, amely rendszerint bírálattal kapcsolódik össze.
Egy negatív tulajdonság vagy jelenség eltúlzása kelti, amellyel szemben a befogadó fölényt érez.
Színmű
Olyan drámai mű, amelyben a hős összeütközésbe kerül az erkölcsi világrenddel, de a küzdelemből erkölcsileg megtisztultan, győztesen kerül ki.
Általában szerencsésen végződik.
Általános jellemzés
A dráma görög eredetű szó: cselekvést jelent
Tárgya a külvilágból merített esemény, eseménysor.
Tagolása
Felvonások
Nagyobb szerkezeti egységek
Egy-egy zártabb cselekményegységet foglalnak magukban
Jelenetek
Kisebb szerkezeti egységek a felvonásokon belül.
Lényegük
Színpadon lévő szereplők számának változása
Alapjuk vagy a színhely változása
Valamelyik szereplő színpadi megjelenése, illetve távozása.
Alaphelyzet
Feszültséggel terhes szituáció
Ebből indul ki a cselekmény
Meghatározza a szereplők magatartási lehetőségeit: akcióra, drámai harcra késztet.
Cselekmény
Középpontjában gyakran az ellentétes célokat (eszméket, értékeket) képviselő hősök összeütközése, konfliktusa áll.
Hiányzik belőle a tárgyleírás, a táj- és környezetrajz, a külső jellemzés.
Előadásra szánt, dinamikus
Kifejezésének eszközei
Taglejtések (gesztusok)
Szereplők cselekedetei
Dialógus
Párbeszéd
Monológ
A dráma szereplőjének önmagához intézett szövege
Magánbeszéd
A néző megismerheti belőle a szereplő lelkiállapotát, legbensőbb viszonyát az eseményekhez.
Szerzői utasítás
Szövegegység amelyben a szerző az előadásra vonatkozó elképzeléseit vázolja.
Szerkezete a Görög tragédiák nyomán
1. expozíció (az alaphelyzet ismertetése)
2. bonyodalom (elkülönítő mozzanatai: a válság vagy krízis)
3. késleltetés (retardáció)
4. katasztrófa (a tragédia végkifejlete, lezárása).