Mind Map Gallery A dráma műfaji jellemzői
- 651
- 1
A dráma műfaji jellemzői
Elmetérkép a dráma műfaji jellemzőiről
Edited at 2021-02-05 13:52:46
- Recommended to you
- Outline
A dráma műfaji jellemzői
Kifejezésmód
Prózában írt dráma
Verses dráma
Tragédia
Szomorú játék
Főszereplője a tragikus hős
többnyire valamely nagy, nemes cél érdekében vállalja a harcot, de az ellenerőkkel való küzdelemben elbukik
Tragikum
A nagy emberi értékek pusztulása
Hirtelen
Visszafordíthatatlan
Katarzis
Egy magasabb rendű érzés, megtisztulás
A tragikum váltja ki a nézőből
Komédia
Vígjáték
Mindig szerencsés végkimenetelű
Benne általában kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok ütköznek
Kudarcot vallanak
Komikum -(Helyzet v Jellem)
A komédia lényege, olyan ábrázolási mód, amely rendszerint bírálattal kapcsolódik össze.
Egy negatív tulajdonság vagy jelenség eltúlzása kelti, amellyel szemben a befogadó fölényt érez.
Színmű
Olyan drámai mű, amelyben a hős összeütközésbe kerül az erkölcsi világrenddel, de a küzdelemből erkölcsileg megtisztultan, győztesen kerül ki.
Általában szerencsésen végződik.
Általános jellemzés
A dráma görög eredetű szó: cselekvést jelent
Tárgya a külvilágból merített esemény, eseménysor.
Tagolása
Felvonások
Nagyobb szerkezeti egységek
Egy-egy zártabb cselekményegységet foglalnak magukban
Jelenetek
Kisebb szerkezeti egységek a felvonásokon belül.
Lényegük
Színpadon lévő szereplők számának változása
Alapjuk vagy a színhely változása
Valamelyik szereplő színpadi megjelenése, illetve távozása.
Alaphelyzet
Feszültséggel terhes szituáció
Ebből indul ki a cselekmény
Meghatározza a szereplők magatartási lehetőségeit: akcióra, drámai harcra késztet.
Cselekmény
Középpontjában gyakran az ellentétes célokat (eszméket, értékeket) képviselő hősök összeütközése, konfliktusa áll.
Hiányzik belőle a tárgyleírás, a táj- és környezetrajz, a külső jellemzés.
Előadásra szánt, dinamikus
Kifejezésének eszközei
Taglejtések (gesztusok)
Szereplők cselekedetei
Dialógus
Párbeszéd
Monológ
A dráma szereplőjének önmagához intézett szövege
Magánbeszéd
A néző megismerheti belőle a szereplő lelkiállapotát, legbensőbb viszonyát az eseményekhez.
Szerzői utasítás
Szövegegység amelyben a szerző az előadásra vonatkozó elképzeléseit vázolja.
Szerkezete a Görög tragédiák nyomán
1. expozíció (az alaphelyzet ismertetése)
2. bonyodalom (elkülönítő mozzanatai: a válság vagy krízis)
3. késleltetés (retardáció)
4. katasztrófa (a tragédia végkifejlete, lezárása).