MindMap Gallery A Kádár-rendszer (1956. nov. - 1988/1989)
Ez az elme térkép, készítve az EdrawMind segítségével, részletesen bemutatja a Kádár-rendszer történetét 1956 novemberétől 1988/1989-ig. A térkép átfogó képet nyújt az időszak főbb eseményeiről, politikai változásairól, a kommunista diktatúra visszaéléseiről, a diktatúra módszereinek finomításáról (puha diktatúra), valamint a gulyáskommunizmus/fridzsiderszocializmus jellemzőiről. Továbbá, kitér az 1956-os forradalom leverésére és annak következményeire, valamint a rendszer hanyatlására és végnapjaira.
Edited at 2025-03-30 11:24:09Ez az elméleti térkép, amelyet az EdrawMind segítségével hoztak létre, a kommunista diktatúra kialakulását és működését vizsgálja Magyarországon, különös tekintettel a Rákosi-rendszerre. A térkép több fő kategóriát tartalmaz, mint például az "osztályharc éleződése", "Gazdaságpolitika", "1949 MO első alkotmány(szovjet típusú)", "Személyi kultusz", "Előzmények", "1947 Kékcédulás választások és következményei", és "Támadás az egyház ellen (minden diktatúra abesszálja)". Minden kategória részletes információkat tartalmaz a témával kapcsolatos eseményekről, személyekről és hatásokról.
Ez az elme térkép, amelyet az EdrawMind segítségével hoztak létre, részletesen bemutatja a keresztény magyar állam megalapításának történetét, különös tekintettel Géza fejedelem és I. István uralkodására. A térkép átfogó képet nyújt a történelmi eseményekről, a politikai döntésekről, valamint a kereszténység elterjedésének folyamatáról Magyarországon. Témái közé tartozik a honfoglalás utáni időszak, a fejedelmi hatalom megerősödése, a kereszténység felvétele és annak hosszú távú hatásai.
Ez az elme térkép, amelyet az EdrawMind segítségével hoztak létre, a demográfiai változásokat és a népmozgások irányait vizsgálja Magyarországon 1945 óta. A térkép részletesen bemutatja a történelmi események hatását a lakosság számára, a házasságkötések, születések és halálozások alakulását, valamint a migrációs folyamatokat. Továbbá, kitér a különböző kormányzati intézkedésekre és programokra, amelyek befolyásolták a demográfiai trendeket.
Ez az elméleti térkép, amelyet az EdrawMind segítségével hoztak létre, a kommunista diktatúra kialakulását és működését vizsgálja Magyarországon, különös tekintettel a Rákosi-rendszerre. A térkép több fő kategóriát tartalmaz, mint például az "osztályharc éleződése", "Gazdaságpolitika", "1949 MO első alkotmány(szovjet típusú)", "Személyi kultusz", "Előzmények", "1947 Kékcédulás választások és következményei", és "Támadás az egyház ellen (minden diktatúra abesszálja)". Minden kategória részletes információkat tartalmaz a témával kapcsolatos eseményekről, személyekről és hatásokról.
Ez az elme térkép, amelyet az EdrawMind segítségével hoztak létre, részletesen bemutatja a keresztény magyar állam megalapításának történetét, különös tekintettel Géza fejedelem és I. István uralkodására. A térkép átfogó képet nyújt a történelmi eseményekről, a politikai döntésekről, valamint a kereszténység elterjedésének folyamatáról Magyarországon. Témái közé tartozik a honfoglalás utáni időszak, a fejedelmi hatalom megerősödése, a kereszténység felvétele és annak hosszú távú hatásai.
Ez az elme térkép, amelyet az EdrawMind segítségével hoztak létre, a demográfiai változásokat és a népmozgások irányait vizsgálja Magyarországon 1945 óta. A térkép részletesen bemutatja a történelmi események hatását a lakosság számára, a házasságkötések, születések és halálozások alakulását, valamint a migrációs folyamatokat. Továbbá, kitér a különböző kormányzati intézkedésekre és programokra, amelyek befolyásolták a demográfiai trendeket.
A Kádár-rendszer (1956. nov.-1988/1989)
Előzmény 1956-os forradalom(1956. okt. 23-nov. 4.)
A forradalom leverése
1956. nov. 4. (hajnali 4 óra)
megindul a szovjet támadás Bp. ellen
a jugoszláv nagykövet menedéket ajánlott a magyar vezetőknek a jugoszláv nagykövetségen
Nagy Imrét le kell mondatni, Kádár kormány elismerése
sikertelen
1956. nov. 4. (hajnali 5 óra után)
bemondta a Rádió a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását
Kádár János lett a min.eln.
az új kormány + a szovjetek ↔ „ellenforradalmárok”
1956. nov. 4. (reggel 8 óra után)
a szovjetek elfoglalták a Parlament épületét
a forradalom rádiójának hangjai elnémultak
1956. nov. 7.
szovjet páncélosokon Bp-re érkezett Kádár és kormánya
1956. nov-dec.
Mo. lakossága ellenállt
általános sztrájk kezdődött az országban (egyetemisták, Írószövetség/értelmiség, munkástanácsok)
ragaszkodtak a forradalom eszméihez és céljaihoz
1956. nov. 22.
Nagy Imre és társai ígéretet kaptak a jugoszláv nagykövettől, hogy visszatérhetnek otthonaikba
elhagyták a nagykövetség épületét
a szovjetek elrabolták és Romániába szállították őket
1956. dec.
a Kádár-kormány és a pufajkások
szovjetek
az erőszak politikáját alkalmazták (Bp., Salgótarján, Miskolc, Eger), rögtönítélő bíráskodást vezettek be
a forradalom leverése
1957. márc.
Kádár Moszkvában tárgyalt
Nagy Imrét és társait bíróság elé fogják állítani
a szovjetek viszont nem engedik vissza Mo-ra Rákosit
1958.
Nagy Imrét és társait bíróság elé állították
1958. június 16. Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós kivégzése
229 forradalmárt végeztek ki és további 112 főt. 1956 és 1960 között több, mint 20E ember került börtönbe, további 13E embert internáltak
A kommunista diktatúra visszaállítása
Kádár-rendszer legfontosabb biztosítéka a mo-i szovjet jelenlét volt szerződéssel szovejteket MO-on tartották("ideiglenes")
MSZMP újraszervezése 1958-ban 400E tagja volt
1957 tavasza
Pufajkások leszerelése
Munkásőrség szerepe ^
Munkástanácsok x
dolgozók "érdekvédelme" a szakszervezetek kezébe került(SZOT)
1957. márc. 21.
KISZ
az új nemzedék pártellenőrzésének és irányításának eszköze
MSZMP újjáalakította a Hazafias Népfront Országos Tanácsát
OGY-i "választást" rendezett (1958)
szavazatok 99,6%-t megszerezték
„törvényessé” vált a pártállam helyreállítása az országgyűlés, a kormány és a társadalmi szervezetek a pártvezetés döntéseit hajtják végre
egyházak helyzetének "rendezése"
továbbra is ellenőrizték és beleszóltak az egyház belső ügyeibe
durva módszerek x
1958. egyénileg gazdálkodó parasztság = "idegen testnek" számítottak
TSZ-ek megszervezése
megengedték a háztáji gazdálkodást
cél az ország kiegyensúlyozott élelmiszerellátása
Az ország földjeinek több, mint 90%-a állami-, vagy szövetkezeti tulajdonba került. MSZMP kinyílvánította a "szocializmus alapjainak lerakásának" befejeződését. A következő a szocializmus teljes felépítése.
A diktatúra módszereinek finomítása („puha diktatúra")
Kádár János jelmondata: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”
megtorlás vége
de a hatalom továbbra sem tűri a politikai ellenzéket
ha valaki csendben végzi a munkáját, azt nyugton hagyják
1959.
részleges közkegyelmet hirdettek
kiszabadult pl. Tildy Zoltán, Déry Tibor, Donáth Ferenc
1963.
általános közkegyelmet hirdettek
kiszabadult pl. Bibó István
kb. 3000 politikai elítélt került szabadlábra USA, NY-i országok beleegyeztek hogy a magyar kérdést (1956-os megtorlások kivizsgálása) levegye az ENSZ a napirendi pontról Kádár- rendszer elszigeteltése v NY-i országokkal való dimplomáciai kapcsolat ^
Gulyáskommunizmus/fridzsiderszocializmus
Hruscsov bizonyítani karta hogy a szocializmus életképes(1956 "véletlen" volt) | v MO-on kirakatpolitika | v m gazdaság megerősítése(SZU + "testvéroszágok segítségével") | v az országot más szocialista berendezkedésű országokhoz képest viszonylagos jólét jellemezte
Mo-on emelték a reálbéreket -> életszínvonal ^
az egyéni termelés engedélyezésével (mg., kisipar) bővült az árukínálat
nagyobb vállalati önállóságot biztosítottak
kiszélesítették a szociálpolitikai ellátások körét (pl. nyugdíj, betegségi segély, anyasági segély, családi pótlék, gyermekgondozási segély)
lakásépítésbe fogtak (panel-program, többszobás, összkomfortos lakások)
megjelentek bizonyos divatos fogyasztói javak (pl. telek, autó)
tömegessé vált a háztartási gépek használata (pl. hűtőszekrény, mosógép)
fellendült a turizmus
Fogyasztásközpontú politika
a „kis szabadságok” rendszerébe beletartozott a „morgás joga” pesti vicc, kabarék, 1-1 kritikus irodalmi- vagy filmművészeti alkotás
a váltást a külsőségekben is igyekeztek jelezni
nem állították vissza a Rákosi-korszak címerét
az új címerben a vörös csillag mellett a nemzeti szín és a címerpajzs is helyet kapott
márc. 15. nem lett nemzeti ünnep, de tanítási szünet igen
személyi kultusz x
Kádár törekedett az egyszerű „melós” képének megőrzésére
ezt a célt szolgálta beszédstílusa és modora is
az ideológiai elkötelezettséget a „szocialista” jelző széles körű használata fejezte ki
a párt lapja a Népszabadság lett (Szabad Nép)
Main Topic
Main Topic
Main Topic
Main Topic